Múzeumba illő művészet, ami gyógyít, a fekete nők – és főleg saját – tapasztalatait segítségül hívva.
A Seat at the Table
Solange
93
„Fall in your ways so you can wake up and rise,” énekli Solange harmadik albuma intróján. A sor magában hordozza az akkor 30 éves művész – akit korábban Beyoncé Knowles húgaként ismertek – útját, ahogy nyolcévnyi kihagyás után visszatér a zenéhez és végre saját jogon ismerik el vízióit.
„Figyeld a kontrollt, amivel rendelkezik, az erőt a nüanszban, a csöndben! Legalább olyan erős, mint a hangos kürtök vagy az üvöltés.”
Lizzo
Az olyan dalokon, mint például a F.U.B.U., Solange a feketék támogatását helyezi a középpontba, a Don't Wish Me Well pedig személyes, növekvő fájdalmáról és hátrahagyott dolgairól szól. Nyolc átvezetés szövi össze történeteit, amelyeket többek között szülei, Mathew és Tina Knowles, illetve Master P narrálnak. A további közreműködők között van Lil Wayne, Sampha, The-Dream és Raphael Saadiq, aki korábban elküldte Solange-nek azt a zenei részletet, amiből később a Cranes in the Sky lett, majd producerként nyolc zeneszámon dolgozott. A 21 számot felölelő album igazi múzeumba illő művészet, ami gyógyít, a fekete nők tapasztalatait – amiktől elválaszthatatlanok Solange saját küzdelmei és sikerei – segítségül hívva.