Örök krónika arról, hogyan tarts ki, miközben darabokra hullasz.
Rumours
Fleetwood Mac
11
Hogy megérthessük, mi tette a Rumourst olyan nagy hatásúvá, érdemes egy pillantást vetni azokra a zenékre, amik ebben az időszakban jelentek meg. Ez az Eagles és Linda Rondstadt kora volt – az olyan művészeké, akik, csakúgy mint a Fleetwood Mac, az énekes-dalszerzők intimitását a rock 'n' roll egyfajta könnyed változatával kombinálták. Emellett pedig az olyan előadók korszaka is volt ez, mint a Boston, a Foreigner vagy a Pink Floyd és egy sor más együttes, akik igazi kasszasikeri magasságokba emelték a 60-as évek rockzenéjét. A Rumours valahol középen foglal helyet. Ahhoz képest, hogy a lemez átlépte a 10 milliós eladott darabszámot, sokkal nyugtalanítóbb hangulatúra sikerült, mint annak talán lennie kéne.
Bár az album – és az elkészítését övező, hírhedten zűrös körülmények, melyek az együttesen belül két kapcsolat szétomlását is magukban foglalták – jelképes elmerülés a 70-es évekbeli, dél-kaliforniai érzelmekbe, a Rumours nem állta volna ki az idők próbáját, ha nem tudja ilyen univerzálisan megragadni a fájdalmat. A későbbi generációk talán egy felkapott TikTokból vagy a Daisy Jones and the Six melodrámájából és mitológiájából ismerik a „Dreams”-t – de ismerik.