Vállald fel saját őrült, művészi személyiséged, mely egyszerre masszív és minimalista.
5
A négy évben, ami Frank Ocean debütáló albuma, a channel ORANGE és második albuma, a blond kiadása között eltelt, a művész felfedett néhány titkot magánéletéből, – közzétett egy bejegyzést a közösségi médián arról, hogy egy férfibe szerelmes – ám továbbra is ugyanolyan misztikus és szkeptikus maradt a hírnév irányába, mint korábban, időnként új zenéket kiadva, majd teljesen eltűnve, akárcsak egy fuvallat a szélben. A nagy innovációk mögött azonban óriási munka áll, és látva, hogy a blond csupán egy nappal egy 24 órán át tartó, művészi streaming előadás (Endless) után, egy, a Boys Don't Crynak dedikált, limitált kiadású magazin mellett jelent meg, esetlensége sokkal inkább egy alaposan megtervezett misztika részének tűnt. Visszatekintve még az album címének helyesírásával kapcsolatos látszólagos határozatlanság is illik jellegzetes huncutságához.
Az Endless a famegmunkálással foglalkozó, absztrakt és kanyargó ambient zene által kísért Oceannel ábrázolta a hétköznapok szépségét. A blond erre az ötletre épített, nagyobb szabályozottsággal feltöltve azt, hogy végül egy különös, gyakran minimalista hozzáállással közelítse meg légies dallamait és elbeszélő stílusú dalszövegeit. A zenész magabiztossága nemcsak a második album köré alkotott nagy, multimédia-projekt elkészítése során volt elsődleges fontosságú, de zeneszerzői tevékenysége során is – a hangjából kitűnik, hogy biztosabb önmagában (Solo), és még meghatározóbban fedi fel furcsa impulzusait (többek között a Good Guy és a Pretty Sweet számokban).
A blond 17 zeneszámot sűrít egy röpke órába, így izgalmas ötletek gyümölcsöző palettáját alkotva, mely egyben annak is testamentuma, hogy felvállalhatod saját őrült, művészi személyiséged, és bízhatsz abban, hogy a közönséged megtalál téged, akárhol is vagy. Hát, megtalálták őt. És Ocean bebiztosította helyét a generáció nagy művészeként, aki különlegesen jól képviseli a 21. század második évtizedét jellemző nehézségeket és mindent felforgató változásokat.
„Mindig mondom neki, hogy jobban szeretem a [Blonde]-ot, mint a channel ORANGE-t – pedig én nem szeretek hasonlítgatni. Ugyanakkor a szerkezet lazasága, az akkordok és a többi sz*r a Blonde-on egyszerűen többet jelentenek a számomra.”